2010. november 11., csütörtök

iPhone

Amint azt kedves húgom már észrevette mostanáig ez egy üres bejegyzés volt. A történet lényege annyi hogy szert tettem egy iPhone-ra. Egy frank volt (jó, persze két éves előfizetéssel, de úgy éreztem megérdemlek egy normális telefont végre), bár nem az új hanem "csak" a 3GS, de az előző telefonomhoz képest még mindig kb. egy fényévnyi előrelépést jelentett. Eme bejegyzést már ezen új készülékkel szándékoztam beírni, de nem sikerült valami miatt, hiába mindent azért az sem tudhat (bár lehet hogy csak csekély iPhone ismereteimnek tudható be a sikertelen kísérlet).
Elég hosszú idő volt mire kezembe kaptam (boltban azt mondták 3 hét lesz mire megjön, inkább megrendeltem neten, mert ilyet is lehet, és tök hamar meg is jött volna ha a kedves szolgáltató nem b..ssza el a címzést, na mindegy). A lényeg hogy két hete csütörtök este megkaptam a levelet hogy sikertelen kézbesítési kísérletet követően másnap reggel nyolckor a legközelebbi postafiókban személyesen átvehetem. Reggel 8:05-kor már ott voltam (ha gyakorolni kell sose tudok mondjuk 7-kor felkelni, de most ment). Hazaérve boldogan vettem ki a csomagból a kis csomagot, mohón rávetettem magam, előszedem, bekapcsolom, és kiírja hogy csatlakoztassan iTunes-hoz. Ez nem is lenne gond, de Ubuntura nincs iTunes, keresgéltem, de nem találtam megfelelő megoldást. Windowsom persze nem volt, akkor telepítés, de 10-kor órám volt. Okés órák, aztán haza, olyan 4 körül, win telepítés, szinkronizálás (vagy mi) aztán heppiség.
Az elmúlt két hét alatt szerencsére 99 százalékban pozitív tapasztalataim voltak kis készülékemmel, hihetetlen jó érzés egy készülékkel mp3-at hallgatni (bár a 8 giga hamar elfogyott, pedig csak épp hogy szemezgettem), e-mailt nézegetni (automatikusan kapcsolódik wi-fi-re ha van a közelben kapcsolat, de a 3G-s internet használat is benne van az előfizetésbe), skype-olni (ráadásul tényleg úgy mintha telefonálnék), könyveket olvasni (van nagyon jó kis program rá, és akármit rá lehet tölteni amit az ember interneten talál), valamint haláli programok vannak rá (nagyon hasznos lehet a WC finder, mely helyzetünket bemérve mutatja a közelben található nyilvános wc-ket, vagy az amennyire haszontalan annyira vicces buborék pattogtató kis alkalmazás) valamint hasznosak is (hangológép, metronóm), meg persze játékok (Plants vs. Zombies természetesen már le lett töltve), így szinte az egész napot el lehet vele bütykörészni.
Itt Svájcban minden postán és nagyobb abc-ben lehet iTunes-os feltöltő/ajándékkártyát kapni, sutty lehuzzák, az ember kifizeti (30, 50 valamint 100 frankos címletekben kapható), bepötyögi a kódot és már indulhat is a vásárolgatás. Én csak egy 30 frankosba ruháztam bele, természetesen hogy megvehessem a hangológép-programot, de hát mivel maradt még kredit rendesen, csak lejött egy-két játék és szám is (hihetlen élmény volt simán megvenni egy Hiperkarma számot [Dob+basszus]), dehát ez ezzel jár.
Egy két apróság van ami azért kellemetlem, szerintem a beállítások nem túl aprólékosak (szerintem nem nagyon bíznak a felhasználóban), a használati utasítás sem túl konkrét (még a mai napig is vannak olyan dolgok amit egyszerűen nem tudok kideríteni), nem bír túl sokat az akksija (jó, telhetetlennek sem szeretnék tűnni, mert használom is rendesen, de minden este fel kell dugni töltőre), valamint a legkellemetlenebb hogy nem bírom Ubuntuval rendesen használni, a rendszer felismeri, rá is tudom másolni az adatokat, de a készüléken magán már nem használható az így átvitt adat (már nagyon sokat bütykörésztem, feéraktam már egy rakat dolgot, millió bejegyzést elolvastam de nem javult a helyzet), és elég fárasztó windowsra bejelentkezni hogy rátöltsön az ember valamit az iPhon-jára, de hát ez van.
Nagyon örülök a kis kütyünek, tök jó vele ellenni, és tényleg nem lehet megunni, de nagyon érdekes megfigyelni az alapvető különbséget az Apple cég és az Ubuntu (vagy az egész Linux) világa közötti különbségeket. Az apple egy nagyon csillivilli világot kínál, jól működik minden kompatibilis mindennel (már ha csak apple termékeink vannak), minden azzonnal elérhető, dizájnos, egységes satöbbi, de fizetni is kell mint a katonatiszt. Az Ubuntu egy sokkal több munkával járó, nem olyan egyszerű de jóval többarcú és teljesen más logika mentén járó világot kínál teljesen ingyen, hatalmas szabadsággal.
Most jelen pillanatban mint két világ a mindennapjaim része, kiváncsi vagyok melyik fog majd végül felülkerekedni (aztán lehet hogy mindkettő megmarad).

1 megjegyzés: